A project bemutatása - Gyerekesély Program

a szegregáció és mélyszegénység szélsőséges formáinak enyhítése

a kistérségekben élő gyermekek, gyermekes családok felzárkózási esélyeinek növelése

gyermekszegénység csökkentése, újratermelődésének megelőzése

Gyerekesély Program

Felső-Tisza Vidéki

Többcélú Kistérségi Társulás

Tartalomhoz ugrás

Főmenü:

A projekt tartalmának bemutatása:

Jelen projektet a fehérgyarmati Járási Család és Gyermekjóléti Központot fenntartó Felső-Tisza Vidéki Gyermekjóléti és Szociális Intézményfenntartó Társulás nyújtotta be, tekintettel arra, hogy a Járási Család- és Gyermekjóléti Központ 2016. január 1-jén a Városi Szociális Központ önálló szakmai egységeként került kialakításra.

A projekt általános átfogó célja a fehérgyarmati járásban is a gyermekeket sújtó nélkülözés újratermelődésének megakadályozása és a gyermekek esélyeinek növelése, valamint a gyermekszegénység visszaszorítása, megelőzése, és a szegény családban élő gyermekek, továbbá a tartós rászorultságban élők számának csökkenése. Ehhez a leszakadó területeken a helyi igények figyelembe vételével kidolgozott, a legkorábbi életkortól induló, a szülők bevonásával történő beavatkozásokra, valamint a szakemberek hosszú távú jelenlétére van szükség. Életkor szerint vizsgálva valamennyi szegénységi dimenzió tekintetében a legveszélyeztetettebb csoportba a 18 év alatti gyermekek tartoznak. Körükben 2013-ban az országos átlagnál 10 százalékponttal magasabb volt azok aránya, akik ki vannak téve a szegénység vagy kirekesztődés kockázatának. Ennek egyik oka, hogy a szegényebb háztartásokban több a gyermek, a másik, hogy a kisgyermekes háztartások többségében az anya nem dolgozik, így ezek a családok kevesebb jövedelemmel rendelkeznek. Az átlagosnál magasabb szegénységi kockázat jellemzi a három- és többgyermekes, valamint az egyszülős háztartásokat. A szegénység jelenléte erősebb azokon a településeken, ahol magas a rászoruló gyermekek száma. Ezeken a településeken további nehézséget okoz azon szakemberek hiánya, akik megfelelő módszertannal felruházva segítséget nyújtanak a fokozottan veszélyeztetett családok számára. A szakemberek tudásából gyakran hiányoznak a halmozott hátrányok kezelésére vonatkozó gyakorlati ismeretek és a kölcsönös tanulás lehetősége; a szinergiák jobb kihasználása a gyerekek és szüleik hatékony támogatása érdekében. Mindezek hiánya miatt a rászorulókat támogató szolgáltatások nem elég hatékonyak, és gyakran kapacitásuk sem elegendő. A területi hátrányok és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatáshiány erősen meghatározzák a gyerekek későbbi lehetőségeit, életminőségét. A leghátrányosabb helyzetű területeken a problémák koncentráltan vannak jelen, gyakori a szakember- és fejlesztési kapacitáshiány, részben ennek következtében pedig hiányosak és/vagy alacsonyabb szakmai színvonalúak a különféle közszolgáltatások. A kisebb településekre gyakran nem jut megfelelő számú orvos, gyermekorvos, védőnő, tanár, nem elég hatékony és/vagy kapacitáshiányos a családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás, kevés a gyógypedagógus, elmarad a szükséges gyógytorna, logopédia vagy a képesség-készségfejlesztésben és a tanulásban való, fejlesztőpedagógiai jellegű segítség, nehezen elérhető a korai képességgondozás. A leszakadó területeken a helyi igények figyelembe vételével kidolgozott, a legkorábbi életkortól induló, a szülők bevonásával történő beavatkozásokra, valamint a szakemberek támogató jelenlétére hosszú távon szükség van a felzárkózás érdekében.

A 2007-2013-as időszakban több körben megvalósult TÁMOP 5.2.3 projektek kezelték és enyhítették a problémákat, ennek ellenére a fentiekben felsorolt kiváltó okok negatív hatásainak csökkentése továbbra is kiemelt célként fogalmazódik meg. Szükségessé vált további hiányzó szükségletek feltárása, beazonosítása és kielégítésük érdekében újabb fejlesztések és szolgáltatások biztosítása, a szakemberek fejlesztése, a családok körében szemléletformálás.

A projektünk megvalósításával vállaljuk, hogy hozzájárulunk az alábbi célokhoz:

Ø a gyermekeket sújtó nélkülözés mérsékléséhez,

Ø az iskolaérett gyerekek arányának növeléséhez és az iskolai hiányzások valamint a köznevelési intézményekből való lemorzsolódás arányának csökkentéséhez,

Ø a gyerekek továbbtanulási mutatóinak javulásához,

Ø a résztvevők körében az egészségtudatos életmód elterjesztéséhez,

Ø a humán szolgáltatások minőségének javításához, valamint indokolt esetben kapacitásbővítéséhez a támogatott hátrányos helyzetű célterületeken,

Ø helyi közösségek kialakításához és önszerveződésének megerősítéséhez,

Ø a korábbi hátrányos helyzetű térségek (kedvezményezett járások) integrált gyermekprogramjainak, valamint szakmai, módszertani támogatásának folytatásához és bővítéséhez.